A COMPEX ÉS AZ IZOM REGENERÁCIÓ

MELYIK COMPEX REGENERÁCIÓS TERMÉKET VÁLASSZA?

A Compex gépei kiváló támogatást nyújtanak a fáradt vagy sérült test regenerálódásához. A különböző COMPEX gépek  különböző módszereket használnak, amelyek akár kombinálhatók is.

Sokszor a vásárlóinknak is nehéz lehet kiválasztani a számukra legmegfelelőbb gépet. A regenerálódás hatékonysága, a felhasználói sokféleség, a termékek ára, a gépek egyszerű vagy kissé bonyolultabb használati módjai, mind mind a választást befolyásoló tényezők.

Mielőtt azonban áttekintené a választi lehetőségeket, érdemes megismerkednie az edzésnek az izomkra ható következményeivel és a regenerálódás folyamatával, Ezekről írt kiváló és közérthető módon az egyik magyar Sportélettani szerző az alábbiak szerint:

Tudjuk, hogy szervezetünk a különböző paramétereit (víztartalom, ionegyensúly, tápanyagtartalom, alvásmennyiség, hőmérséklet) meglehetősen stabil értéktartományokon belül igyekszik tartani. Azok a hatások, melyek e tartományokból elmozdítják, stressztényezőkként hatnak. A szervezet az ilyen hatásokra igyekszik válaszolni, első lépésben megakadályozni, hogy az optimális tartományokból kilendüljön akár pozitív, akár negatív irányba, ha pedig kilendült, minél gyorsabban igyekszik visszaállni a korábbi értékekre, minél gyorsabban regenerálódjon. Ha azonban a stresszhatások huzamosabb ideig állnak fenn, akkor a szervezet megpróbálja az adott paraméter-értékeket a stresszhatás irányában megváltoztatni, s így könnyebben elviselni az újra várható stressztényezőket. Ez a válasz tehát egy hosszabb távú alkalmazkodást valósít meg. És ebben segít a COMPEX!

Nos, mi is tulajdonképpen az edzés? Az edzés során a szervezetet szándékosan rendszeres fizikai stressznek tesszük ki, azért, hogy az adaptációs válasza beinduljon, és ennek folyamán bizonyos élettani-fizikai paramétereiben változást érjünk el.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az alkalmazkodásnak van három lényeges feltétele. Az adaptációs válasz csak akkor indul meg, ha a kiváltó hatás optimális erősségű tartományban van. Túl gyenge ingerre – pl. heti egyszer végzett 25 méteres futás a busz után – a szervezet nem fog alkalmazkodási válasszal reagálni. Ha azonban a stresszhatás túl erős, a szervezet valamely egysége károsodni fog miatta, sőt, akár bele is halhat a hatásba. Néhányan képesek több mint 200 kilométeres – ultramaratoni – távokat is lefutni egyben, megállásos pihenő nélkül, s ezt körülbelül 24 óra alatt teljesítik. Elég valószínű azonban, hogy a fokozatosság betartása nélkül, rögtön ilyen távval kezdve egyikük sem jutott volna el eddig a teljesítményig, mert a túlzott mértékű terhelés már az elején komoly károsodást okozott volna a bennük. A szervezet sikeres alkalmazkodási válaszának az optimálisan megválasztott terhelés mellett kulcsfontosságú tényezője az optimális pihenőszakasz is. Ezalatt regenerálódik a szervezet az egyszeri terhelés hatásaiból, és egy picivel magasabb, erőteljesebb szintre állítja a terheléssel érintett paramétereit (ezt túlkompenzációnak nevezzük; Radák 2016). A harmadik fontos tényező a rendszeresség, hiszen egyszeri terhelésre a szervezet teljesítménye nem nagyon fog változni. Sok piciny alkalmazkodási reakció együttese fog érzékelhető és mérhető fizikai és élettani változásokhoz vezetni, melyeket összefoglalóan edzettségnek hívunk. A folyamat eredményeképpen tehát megnő a szervezet adott tevékenységben mutatott teljesítménye, és ez általában kihat egyéb tevékenységek során nyújtott teljesítményekre is.

A szervezet sportteljesítményének egyik meghatározó paramétere az, hogy a légzés és a keringés mennyi oxigént képes a sejtekbe – izmokba – juttatni.

Az edzésintenzitás növelésével a szervezet egyszercsak eléri azt a pontot, ameddig a tevékenység energiaellátását szinte teljes mértékben fedezni tudja aerob módon, oxigén segítségével. Ez a szervezet anaerob küszöbértéke az adott tevékenységben. Efölött fokozódik a piruvát laktáttá alakítása, ezért már több laktát termelődik, mint amennyit az aerob rendszer semlegesíteni tud, s így a vér laktátszintje meredeken elkezd emelkedni (noha a lakátszint–idő függvénynek ez az inflexiós pontja nem mindig határozható meg pontosan. Ezért ezt az anyagcsere-küszöbértéket laktátküszöbnek is nevezzük. A laktátküszöb felett fokozottan kezd jelentkezni a fáradás érzése a sportolókban. 

A testmozgás és az anyagcsere folyamatok izomkra ható következményei az alábbiak szerint kategorizálhatók:

1. Laktát hatás, folyadék háztartás változása az izomban vagy az izomok körüli szövetekben. Izomfájdalom, izomfeszülés (merevség, mozgékonyság vesztés), DOMS jelenség, azaz a Delayed Onset Muscle Soreness, ami egy késleltetett izomláz. A normál izomláztól azonban nem csak az különbözteti meg, hogy napokkal később jelentkezik, hanem az is, hogy hosszabb ideig tart, mint egy átlagos izomláz (akár 10 napig is) és sokkal fájdalmasabb is lehet, lázzal is járhat, az érintett izom tapintásra fájdalmas, duzzadt és mindemelett komoly hangulatingadozással is járhat. 

2. Megnövekedett tápanyag- és oxigénigény, mely az izomregenerációs igény következménye.

3. Myofascialis (lágy kötőszöveti) fájdalom és merevség (fájdalomfoltok). A túlzott vagy monoton mozgások, a keringési és nyirokelvezetési rendellenességek, valamint az oxigén, a folyadékok és a tápanyagok hiánya kötőszövet sérülést eredményezhetnek.

4. Idegi fáradtság.

5. Myofasciális fájdalom. Ez egy olyan állapot, amit a vázizomzaton található myofasciális trigger pontokból (TrPs) sugárzó fájdalom és izom diszfunkció jellemez. A myofasciális trigger pontok az izmos kötőszövet határán kialakult érzékeny pontok. A triggerpontok aktiválódását számos tényező okozhatja, beleértve az akut vagy krónikus izomtúlterheltséget (továbbá radiculopathia, szisztémás gyulladás, pszichés túlterheltség, homeosztázis zavara, dohányzás).

Lehetséges megoldások:

• A laktát szint, anyagcsere folyamat helyreállítása a véráramlás javításával.
• A nyirokkeringés helyreállítása, a folyadékháztartás egyensúlyi helyzetbe hozása.
• A „sérült” izmok újjáépítése a véráramlás javításával, ami tápanyagokat és oxigént szállít az izmokhoz.
• Az izom ellazítása, masszírozása.
• Az idegrendszer pihentetése.
• Az úgynevezett késleltetett izomláz csökkentése.

Minden regenerációs módszernek vannak előnyei és hátrányai. Az alábbiakban áttekintést adunk a COMPEX márkához kapcsolódó egyes regenerációs módszerekről.